A borokhoz sokféle palackzáró létezik, és a következők gyakoriak:
1. Parafa: A borok körülbelül 80%-át parafával zárják le, ami messze a legnépszerűbb módja a borosüvegek lezárásának. A dugók természetes és szintetikus dugókra vannak osztva, amelyek kinyitásához dugóhúzó szükséges.
*Természetes parafa: a parafa tölgy kéreg külső rétegéből vágva kitágul, hogy tökéletes tömítést érjen el, de áteresztőképessége lehetővé teszi, hogy a palackban lévő bor a parafa finom pórusain keresztül érintkezzen a külső levegővel, ill. lassú oxidációs reakció lép fel. Természetes tölgyfa dugót használnak a legtöbb magas érlelőképességű borhoz. Van azonban egy bizonyos valószínűsége annak, hogy parafa szennyeződés lép fel, amitől a bor penészes vagy nedves karton szagú lesz, és ennek valószínűsége a parafa gyártási folyamatához kapcsolódik.
*Szintetikus parafa: A szintetikus parafákat úgy állítják elő, hogy a természetes parafák gyártásából származó maradék parafa tölgy kérgét összetörik, majd összeragasztják, ami alacsonyabb költséget eredményez. Formájában és funkciójában is hasonlít a természetes parafához, és biztosítja a bor normál "légzését". Néhányan azonban azt mondják, hogy a szintetikus dugók kémiai ízt adhatnak a bornak.
2. Csavaros kupak: A csavaros kupakok általában alumíniumból készülnek, és dugóhúzó nélkül is könnyen kinyithatók. Nem áll fenn a parafa szennyeződésének veszélye, és ezek a dugók jobb tömítést biztosítanak, a hőmérséklet- és páratartalom-változások alig vagy egyáltalán nem befolyásolják. A mielőbbi fogyasztásra szánt boroknál általában a csavaros kupak jobban megőrzi a gyümölcs ízét. Mivel azonban nem annyira áteresztők az oxigén számára, mint a parafa, a csavaros kupakok kevésbé kellemes, reduktív illatot is adhatnak a boroknak.
Műanyag dugó: A műanyag dugók általában szintetikus műanyagból készülnek. A műanyag dugók újrahasznosíthatók, és a természetes dugók levegőztető tulajdonságaival rendelkeznek, de számos jelentés érkezett arról, hogy a közönséges szintetikus műanyag dugók bizonyos idő elteltével gyakran túlzott oxidációt okoznak a borban, és benzinszagot keltenek, így kevésbé alkalmasak olyan borokhoz, amelyek meg kell öregedni.
3. Üvegdugó: Az üvegdugó egy üvegbordadugóból és egy O-gyűrűs tömítésből áll, amely némileg hasonlít egy régimódi vízforraló kupakjához. Ezt a típusú dugót Németországban és a Napa Valley-ben, az Egyesült Államokban számos pincészetben alkalmazták. Az üvegdugó nincs hatással a bor ízére vagy aromájára, és lezárja a palackot, csökkentve az oxidáció kockázatát és biztosítja a szőlő eredeti ízét. Az üvegdugókat azonban kézzel, kézzel kell dugózni, ami drágább, és növeli a borkészítés költségeit.
4. Zork palackzár: Ez az új típusú palackzár már jelentős közönséget ért el Ausztráliában. Egyszerűen eltávolítja a védőtömítést, és a parafa automatikusan kinyílik. A Zork palackzárral nem kell aggódni a parafa szennyeződés miatt, és a csendes- és habzóboroknál egyaránt működik. Ez a fajta parafa azonban csak speciális borospalackokhoz alkalmas, így változatlanul megnöveli a bor önköltségi árát.
