(1) Szőlőfajta: A fajta határozza meg a bor szerkezeti összetevőit, mint például a sav, a tanninok, az alkohol- és a cukortartalom. A Cabernet Sauvignon az egyik legjobban érlelt bor a világon, míg a Valdigue sokkal kisebb érlelési potenciállal rendelkezik, mint a Cabernet Sauvignon, és két év után gyorsan érlelni kezd.
(2) Főzési módszer: A bor főzési módja döntő hatással van annak érlelési potenciáljára. Például nem minden Cabernet Sauvignon bor alkalmas a hosszú távú érlelésre. Sok tömeggyártású Cabernet Sauvignon bor alkalmas korai fogyasztásra, mivel hiányzik belőlük a kellő tannin és sav, így nincs jelentős öregedési potenciáljuk. A borkészítés módja befolyásolhatja a bor tanninját, savasságát és alkoholtartalmát. A tartós érlelésre alkalmas boroknak megfelelő tannin-, sav- vagy alkoholtartalommal kell rendelkezniük.
(3) Tárolási környezet: A vörösbort megfelelő hőmérsékletű és stabil környezetben kell tárolni, általában 12-16 Celsius-fok (55-62 Fahrenheit-fok) között. Ha a bort magas hőmérsékletű helyen tároljuk, a levegő könnyebben behatol a palackba, felgyorsítva a bor oxidációját. Ha a borosüveget gyakran rázzuk, akkor több levegő jut be a palackba, ami felgyorsítja a bor oxidációját és öregedését.
